Horhos – falak között, mégis kint… – videó

Horhos:tájszó – víz mosta árok, szakadékos hegyoldalban lezúduló víztől képződött meredek út; mélyút.” – wikiszotar.hu

Ságvár határában van egy ilyen. kb. 300 méteren 30 méter szint. Felfelé és lefelé is pont jól futható. Lefelé a szűk völgy miatt még jobban érezni a sebességet. Mintha suhanna az ember. Az egyik kedvenc szakaszunk!

A májusi versenyünkön itt is futhattok majd!

Vár a hegy! – mármint tényleg, ez a vár egy hegy…

Kedvenc terepfutó vidékünkön, a Ságvár-Nyim-Lulla közötti dombságon számtalan érdekesség bújik meg az erdőben. Az egyik ilyen a Kási-vár, amelyhez autóval nem, csak túrázva, vagy futva lehet eljutni.

“Kevesen tudják, hogy a Nyimi patak völgyében levő vár vidékünk második legépebben maradt erőssége. Sőt a legjobb védelmi helyzettel rendelkezik. Nemcsak a rendkívül kedvező földrajzi hely – a meredek, 245 m magas hegy; melynek tetejére épült- teszik szinte be-vehetetlenné, hanem nagy földből készült védőművei is. Építtetője ismeretlen. A majdnem szabályos kör alakú vár az Árpád-korban épülhetett, s védelmet nyújtott az alatta elterülő Kás falu lakóinak: Bár a települést csak 1229-ben említik először, a vár már az ezt megelőző században is állhatott. Ezt bizonyítják az előkerült kerámia töredékek. A falu a XIII. században a székesfehérvári káptalané. Hamarosan azonban már a nevezetes Csák nemzetség dudari ágáé. Azé a nemzetségé, mely 12 ágra oszlott; s a trencsényi ág leghíresebb sarja, Csák Máté. Egy évvel az Árpád-ház kihalása után a dudari ág három családja osztja föl egymás közt a kási birtokot. A Csák nemzetség tagjai a vértesszentkereszti kolostorba temetkeztek. Valamelyik sarj e nemzetségi monostornak adományozza Kast. 1424-ben birtokos még itt a fehérvári Szent Miklós prépostság, s a budai káptalan is. Ezen esztendőben említik először és utoljára határában a Nagyhegyen (mons Nagheg) várát. Aki feljutott ide, tanúsíthatja, hogy 570 éve pontosan fogalmaztak, valóban nagy ez a Nagyhegy. 1460-ban Kás fele része Torvei Ugrón kezében volt. E férfiú pecsétje is hitelesítette Hunyadi János kormányzóvá választásának iratát.”

“Aztán jött a török hódoltság kora. A közeli foki és endrédi török erősségek nem nyújtottak védelmet a portyázó magyar végváriak ellen. Fenyegető közelségben volt a Balaton túloldalán a tihanyi erősség. A Kási várnak kicsi az alapterülete. Hadászati jelentősége tehát igen csekély. Nem véletlen, hogy a törökök nem itt e különben jól védhető helyen hanem a közeli Ságváron kezdtek hozzá 1558-ban a várépítéshez. A pusztulástól Kast nem oltalmazhatta meg közeli vára sem. 1534-ben még a megye legnépesebb települései küzött van a maga 24 portájával, 1565-ben már pusztaként említi a török adóösszeírás.”

“Csodálatos látvány tárul szemünk elé. Egy majdnem szabályos csonka gúla alakú tető emelkedik meredeken és magasan. Magunk elé pillantva látjuk, hogy nem lesz könnyű feljutni rá, hisz kettős árokrendszer védi az erősséget. Néhol kb. 5 m mély és több mint 7 m széles. Felérkezve a tetőre szemügyre vehetjük azt a hatalmas sáncrendszert, mely a biztonságot szolgáltatta. Az ostromlóknak először az óriási szintkülönbséget kellett legyőzniük: 250 m-en 70 métert. A legmeredekebb oldal az északi és a keleti. Itt a váron kívül még egy-egy terasz szolgálta az eredményes védelmet. A bejárat a nyugati oldalon található. Rejtély azonban; hogy a szigetként kiemelkedő vártetőre hogyan vitték föl azokat a téglákat és köveket, melyekből az épület vagy épületeket készítették, illetve hogyan közlekedtek egyáltalán. Ugyanis mindegyik oldala egyformán meredek: A sáncok monumentálisak. Óriási munka lehetett ezt megcsinálni. Rengeteg kézre és sok esztendőre volt szükség míg elkészült.”

forrás: Tóth Tibor – Elfelejtett somogyi várak

A Kási-várat is megnézhetitek majd versenyünkön!

Tengerparti futás – avagy hozd ki a legtöbbet a helyzetekből – videó

Ezt a videót kutyafuttában készítettük. Mármint futott a kutya, meg mi is futottunk, és közben készült.

Amikor például nyaralás, vagy munka miatt 1-2 napnál több időt töltünk otthontól távolabb, mi akkor is futunk. Ismeretlen helyen azonban néha változtatni kell a megszokott dolgokon. Idén a Horvát tengerparton nem találtunk hegyeket, de még csak dombokat sem. A síkon futás viszont egyrészt nekem unalmas, másrészt mindig azt érzem, mintha kicsit elpazarolnám a rá fordított időt. Nehezítő körülmények nélkül mit ér a futás? Hát kerestünk körülményt… A lényeg, hogy legyen mindig kihívás a futásban, mert különben sem motiváció, sem fejlődés nem lesz.

/Krisztián/

Fény az alagút végén – a ságvári Bújó-lik – videó

“Ságvár egyik nevezetes pontja, amelynek történetéről nem találunk írott anyagot, csak a szájhagyományra hagyatkozhatunk. A Bujó-lik egy egyre rövidülő alagút, amely a Lándor-hegyen található. Történelmi írásokban (1920-as évek után) Lyukas-dombként jelölik, de ezt a nevet valószínűleg nem ságvári ember adhatta neki, mert a községben régebben nem használták a lyukas kifejezést, csak a lik, likas formát. A domb szó amúgy nálunk nincs használatban, a legkisebb emelkedést is hegynek nevezik. Aki járt már a Bujó-liknál, a löszfalak között a Mély-úton haladva, megérti, miért is próbáltak lefaragni a hegy magasságából. Az 50-es években az akkor 90 éves Kása István mesélte el azt a történetet, amit gyermekkorában hallott az alagút létrejöttéről. A történet szerint a hegy túloldalán volt az akkori református lelkész szőlője, és az ő elméjében született meg az alagút fúrásának ötlete. Egyik évben gazdagon termett a szőlő, lett bor bőven, s a hegy két oldalára kitettek egy-egy jókora hordót teli borral, és aki arra járt és dolgozott az ásáson, az ihatott belőle. A Bujó-lik elkészült, melynek hossza és magassága az idők folyamán lassan csökken. Hajdan olyan magas volt, hogy lovas kocsival is közlekedtek rajta, de napjainkban már feltöltődött,  így már könnyen elérni a tetejét. A közepén van egy kis görbület, bizonyítva, hogy valóban két oldalról történt az ásás.A mesélő Csicsvai Vasas Andrást nevezte meg az ötlet gazdájának. Ezek szerint a Bujó-lik létrejötte valamikor 1800 és 1832 közé tehető, hiszen ő ekkor volt református lelkész Ságváron.” /forrás: sagvar.eoldal.hu/

Ezt is megnézhetitek majd az egyik versenyünkön!

Nem képtelenség – a ságvári képes fa

“Ez a közel két méter törzsátmérőjű kocsányos tölgy Alirét-puszta közelében, a Lulláról Ságvárra vezető erdei út mentén látható. Oldalára egy üvegajtós ládikó van erősítve, melyben kereszt, Mária szobor és szentképek vannak A környékbeliek képes faként ismerik ezt a nevezetes matuzsálemet. Története közel félezer évre tekint vissza – még akkor is, ha a fa maga ennél valószínűleg fiatalabb.

Andocson él egy legenda, mely szerint a mohácsi vész előtt, 1520 körül angyalok hozták el a kegykápolnát egy éjjel Kalocsáról, a csodatévő Mária-szoborral együtt, és tették le a mostani helyére. E legendának köszönhető, hogy Andocs a mai napig is ismert búcsújáróhely. Több egyházi közösség – akik Mária népének vallják magukat – szervez ide évente zarándokutat. Ezek egyike a székesfehérvári zarándokok csoportja, akik 183 éve rendszeresen szeptember első vasárnapjára érkeznek. Hagyományosan ugyanazon az útvonalon jönnek, útjuk során mindig ugyanazokon a helyeken pihennek meg. E stációk egyike a ságvári öreg tölgy, amely alatt a zarándokok Szűz Máriához imádkoznak. Az erdészek is nagy becsben tartják az „Öreget”, gondoskodnak róla, hogy környezete mindig rendezett legyen. Mellmagassági törzskerülete 572 centiméter, magassága és korona vetülete kb. 25 méter.” /forrás: sefag.hu/

A fán látható képet pedig majd közelebbről is megnézhetitek az egyik versenyünkön…

Az aszfalttól az első terepfutó versenyig, 4 lépésben

(Az eredeti angol nyelvű cikket John Hampshire írta, én meg kicsit át.)

Sokan sokféle okból futnak. Fogyás, az egészség megőrzése, a jobb közérzetre való törekvés, az egész napos szellemi munka utáni pihenés, másokkal való időtöltés mellett sokaknak a kihívások keresését is jelenti a sport. A terepfutó versenyeken a gyönyörű, de sokszor kemény feladat elé állító táj mellett a hasonló gondolkodású társaság, a jó hangulat, a hétköznapi környezet átmeneti hátrahagyása is vonzó lehet.

A legtöbb versenyen több különböző távból lehet választani, bátorságnak és felkészültségnek megfelelően, és szinte mindig kijelölt útvonalak és frissítőpontok várják a futókat. Így „terepes” tapasztalat nélkül sincs igazán kockázat. Miért ne lenne a Te következő megmérettetésed is egy terepfutó verseny?

Nézzük hát a 4 lépést, ami téged is elindít a terepfutás kalandos útján.

1. Találj egy szimpatikus versenyt

Tele van az Internet és a közösségi média versenyekkel, és vannak egész éves versenynaptárat tartalmazó gyűjtő oldalak is. Így könnyen találhatsz egy hozzád illő versenyt. A lényeg, hogy válassz egyet és nevezz be! A meglévő nevezés már motiválni fog arra, hogy felkészülj.

Néhány kérdés saját magadhoz a választáshoz:

  • Van időd és lehetőséged felkészülni a kinézett versenyre?

(Ne csak a táv hosszát nézd! A terepfutó versenyeken komoly szintemelkedés is lehet, ami egy városi futó számára elég nagy meglepetéseket okozhat. Gondold végig, hogy kell-e többet edzened, vagy más áldozatot hoznod a választott versenyre való felkészülés miatt.)

  • Úgy érzed, hogy technikailag felkészült vagy a választott versenyre?

(Az aszfalthoz vagy rekortánhoz képest kihívást jelenthet egy sáros, vagy például nagyon köves talajú útvonal. Esetleg egy hosszabb versenyen az éjszakai tájékozódás is nehézséget okozhat. Ne félj ezektől, de készülj rájuk.)

Ha bizonytalan vagy ezekben, az is lehet egy megoldás, hogy ősszel választasz egy könnyűnek gondolt terepversenyt, amin megtapasztalhatod, hogy a következő szezonra milyen változtatásokat érdemes bevezetned az edzésben.

2. Határozd meg a célt

Ha kiválasztottál egy versenyt, el kell döntened, hogy milyen céllal indulsz neki. Dobogóra szeretnél állni? Szeretnél mondjuk az első 25%-ban lenni? Elég ha bárhogy is de célba érsz? A lényeg, hogy próbáld meg reálisan megválasztani a célt az edzettséged figyelembevételével. Persze a kishitűség nem opció. Ez egy verseny, amin legalább saját magaddal meg kell küzdened!

3. Gondold végig a részleteket

Mekkora szintemelkedés lesz a választott távon? Milyen talajviszonyokra lehet számítani? Milyen módon és gyakorisággal lesz jelölve az útvonal? (Ritkán olyan is előfordul, hogy egy verseny szervezői nem jelölik az útvonalat, csak letölthető track-et adnak, amit telefonra, vagy futó-órára feltöltve használhatsz.) A választott verseny honlapján valószínűleg választ találsz ezekre a kérdésekre. Sokszor a versenyről az előző években készült fotók és videók is rendelkezésre állnak. Ezek is sokat segíthetnek abban, hogy elképzeld mi vár majd rád. Ha nem találsz meg mindent, kérdezd bátran a szervezőket!

Ezek alapján gondold át, hogy miben kell esetleg fejlesztened magadon a versenyig. Jó ha tudsz edzeni hegyes-völgyes vidéken az esemény előtt, hogy ne érjen meglepetésként például egy hosszabb elmelkedő, vagy egy tecnikásabb lefelé…

(Ja, és van-e megfelelő felszerelésed, elsősorban terepre alkalmas cipőd? Erről egy következő cikkben bővebben írunk.)

4. Tervezd meg az edzésed

Most, hogy már nagyjából látod, min kell fejlesztened, meg kell tervezned hogy fogsz edzeni a versenyig hátralévő időben. Ha egyáltalán nincs ötleted ezzel kapcsolatban, nyugodtan fordulj egy tapasztaltabb terepfutóhoz (vagy akár a Rackatrail Facebook oldalán is feleteheted a kérdéseidet, biztosan lesz valaki, aki szívesen válaszol).

Két fontos irányelv az edzéshez:

  • Csak egy, vagy maximum kettő fontos dolgot válassz, amin fejleszteni szeretnél.
  • Figyelj arra is, hogy miközben erre az egy két fejlesztendő képességre koncentrálsz, ne hanyagold el a meglévő kondíciódat sem. (Angolul jó hangzik, hogy „if you don’t use it, you will lose it”, vagyis ha nem használod elveszik…) Például ha egy hosszabb távú versenyre készülsz, és ezért az állóképességet jobban fejlesztő hosszabb futásokat végzel, közben alkalmanként be kell iktatnod gyorsabb edzéseket is, hogy ne vesszen el a korábbi sebességed. Érdemes lehetőség szerint az edzéseid minél nagyobb részét az aszfaltot elhagyva, változatos talajokon végezni, mert a lábadnak, bokádnak szoknia kell az egyenetlenségeket.

Ezek után nincs más hátra, fuss minél többet a természetben és érezd jól magad az első terepfutó versenyeden. Aztán válassz egy következőt

/Krisztián/