Hónap: 2020 április

„Ez ugyanaz a blues, amit tegnap játszottam…” – énekli Ferenczy György a telefonra beállított ébresztőt. Reggel 5 óra, kelni kell, mert ma verseny. Irány a kocsi – a Mecsek – az Erdei Fürdő…

Néhány óra múlva gyönyörű napos az idő, mégis otthagyod a medencét és a hideg italt, hiszen hamarosan rajtolsz. Futni jöttél, győzni jöttél, a fürdés és a jó kaják megvárnak.

Barátaiddal és a többi elszánt futóval együtt bemelegítesz, beállsz a rajtba.

Lehet, hogy a hosszabb távra kellett volna nevezz, de úgy érzed, most egy gyors kör kell, és a hosszabb táv amúgy is korábban indult…

Még kiintegetsz a neked szurkolóknak, akik a napágyaknál várnak rád. A tekinteted megakad a legnagyobb versenytársadon, látod, hogy Ő is észrevett. Most te leszel a jobb! Ságváron lefutott két perccel, itt a revans ideje!

Eljött a pillanat, elrajtoltok! Ezen a távon tudod hogy tolhatod neki ahogy bírod. De tudod azt is, hogy a Mecsek nem viccel; szintből nem lesz hiány!

Rövid, de gyors vízszintes szakasz után hirtelen jobb kanyar, és már a hűs erdőben vagy. Patakot keresztezel, és eléd tárul az első emelkedő.

Lehagytad az egyenesben? Hátra nézel, abban a pillanatba megelőz balról és nekivág a hegynek. Utána iramodsz!

Az emelkedő hosszú, az út keskeny, alig fértek el egymás mellett, hagyod, hogy kifussa magát. Egyenletesen veszed a levegőt, tudod, hogy hosszú a felfelé. Te nem futhatod el magad már az elején.

Kicsit körülnézel, és elámulsz, az erdő szépségén! Ez nem a Bakony, nagyon nem a Mátra. Ez valahogy egészen más, leírhatatlan. A domborzat hirtelen vált, a növényzet sűrű, a pálya mégis könnyen futható, érzed, hogy nagyon fekszik a terep.

A pulzusod már fent, a vér a lábaidban lent, léped felfelé, és megpillantasz valamit a távolban, a fák között. A Márévár? Biztosan az, de még mesze van, és még feljebb!

Aszfaltos út mellé érsz, de a te utad magasan visz, rálátsz a felfelé tartó emberekre. Ide a többség autóval jön. Papa visszakapcsol kettesbe; hármasban nem megy ki a 85 lóerő. Téged viszont más hajt, nem a benzin. Te nem, kapcsolsz vissza, már közel a vár, tudod, hogy tisztás lesz fent és ott előzhetsz!

Végre felérsz, és megpillantod a várat. Körbe szeretnéd járni, be szeretnél menni, fényképeznél is, hiszen a kilátás a várból páratlan.  De látod, ahogy Ő előtted felér. Kifulladt, pedig már vége az emelkedőnek. Erőt veszel magadon, és megelőzöd.

Itt a megváltás, a sík terep. Persze csak azért mert éppen egy szintvonalon futsz.

Rendeződhetne a pulzusod, de az emelkedő utáni sík azért jó, mert végre gyorsítani lehet. Még egyszer hátra pillantasz a várra. Ide még úgyis feljössz ide a versen után.

Már nincs előtted más, akit követhetnél, csak a szalagozás és az órán a track mutatja az utat.

A következő lejtő pedig azért jó, mert még tovább lehet gyorsítani. Hamarosan itt a frissítőpont.

Átkelsz a patakon és megállsz egy pillanatra. Előveszed a futópoharad és a frissítő ponton feltöltöd. Próbálod lassítani a lélegzeted, hogy inni tudj. Futó hátizsák? Nem hoztad, rövid távra nem kell. Neki bezzeg van, ezért a frissítőponton meg sem áll! Nabazz…

Mire a gondolat átvillan az agyadon, ismét megelőzött. Jó formában van, de Ságvár után nem futhat le megint!

Elteszed a poharad és ismét neki iramodsz. Rövid, de könyörtelen emelkedő tornyosul eléd, látszik, hogy vizfolyás mélyítette. A terep itt nehéz, vigyázol a bokádra.

Az emelkedő aztán sem ér véget, csak egy kicsit szelídebb lesz, ismét felveszed a futó tempót. Az út szélesebb mint eddig, fej-fej mellett haladtok.

A táv félén már túl vagytok, fáradsz, de húz a büszkeség, és persze a jó kaja gondolata, meg a strand.

És végre eljön a kedvenc részed! Nagyon kellemes lejtő borul eléd. Nem sziklás, nem kavicsos, tökéletes. A meredeksége pont olyan, hogy iszonyat tempót diktálhatsz. Ő fékezi magát, te nem. Lehagyod.

Meglátod a falut, de még magasabban vagy. Futsz tovább, a távolság egyre nő köztetek.

Már látszik az Erdei Fürdő. Hamarosan meghallod a neked szurkolókat, és a zenét (persze ez is ugyanaz a blues…) téged várnak. Megérzed a finom illatokat, és már szinte érzed a kedvenc italod ízét is; nem volt idő normálisan inni a frissítőponton…

Meglátod a célt, hátra már nem pillantasz, tudod, hogy sikerült. Átlibbensz. Kifújod magad, átadod magad a hangulatnak, ekkor Ő is befut.

„Egy-egy” mondja, és nevettek. Végre be is mutatkoztok egymásnak.

Meghív egy italra a strandon, miközben megbeszélitek a futást.

Az idén még hátra van az Ördöglakat Trail Ajkán, ott dől majd el minden. Most már Ő is biztosan nyerni akar, neked sem szabad ellazázni a felkészülés. Azt hallottad az Ördöglakat eléggé egyedi lesz. Izgi…

A verseny már mögötted, de a napnak még nincs vége. Ebéd után belemerülsz a hűsítő vízbe, sütteted magad a napon. Te már a medencéből nézed, ahogy a meggyötört futótársak beérnek a leghosszabb távról.

A szemhéjad kezd elnehezedni; mit árthat egy kis szundítás a fák alatt…

„Ez ugyanaz a blues, amit tegnap játszottam…” – énekli Ferenczy György a telefonra beállított ébresztőt. Te pedig már megint a Racka Wellness Trail-ről álmodtál, mint már ki tudja hányadik alkalommal. Álmodban nincs vírus-helyzet és nem halasztották el a Black Sheep Trail-t augusztusra. Ezért minden reggel arcul csap a valóság. 8 óra van, kelni kell, és a “homeoffice” előtt még futni egyet távol mindenkitől…

/Karsai Dániel/

Az elmúlt időszakban sok helyen találkoztunk arra vonatkozó vitákkal, hogy a jelenlegi helyzetben mi a jogszabályok által előírt – korrekt – elfogadható… eljárás a versenyszervezők részéről olyan esetben, ha a verseny halasztásra vagy törlésre került. Ezért úgy gondoljuk, hogy leírjuk az álláspontunkat a kérdésben, és az indoklását is.

Mit mondanak a jogszabályok? Idézet következik:

“Ha felmerül az a nem kívánt helyzet, hogy valamely szerződő fél – egy külső körülményre való hivatkozással – nem képes teljesíteni, elsődlegesen azt szükséges vizsgálni, hogy maga a felek közötti szerződés szabályozza-e a felmerült külső körülmény esetét és jogi következményeit. Ha a szerződés tartalmaz erre vonatkozó érvényes kikötést, akkor a feleknek elsődlegesen az abban foglaltakat kell követnie. Ha azonban a szerződés nem tartalmaz vis maiorra vonatkozó szabályokat, vagy azok túl általánosak (például mert nem egyértelmű, hogy önmagában a vírus terjedése vagy csak az annak nyomán bevezetésre kerülő hatósági intézkedések minősülhetnek vis maiornak), akkor a jogkövetkezmények megállapításához a jogszabályokat és a bírói gyakorlatot szükséges figyelembe venni.

A Polgári Törvénykönyv a vis maior fogalmát nem határozza meg, azonban bíróságok már foglalkoztak a kérdéssel: a Kúria egy eseti döntése szerint a vis maior olyan mértékű, ellenálhatatlan erőt, eseményt jelent, amelyet senki sem tud elhárítani. A vis maior körébe tartozó események az érvényesen létrejött szerződés teljesítését nem csupán megnehezítik, hanem emberi erővel el nem hárítható módon lehetetlenné teszik.

Vis maior helyzetekben a Polgári Törvénykönyv alapján alkalmazható jogkövetkezmények az alábbiak:

1. Mentesülés a kártérítési kötelezettség alól

Ha valamely szerződő fél nem képes teljesíteni szerződéses kötelezettségeit (azaz polgári jogi értelemben szerződést szeg), azonban bizonyítja, hogy a „szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta”, akkor a szerződésszegő fél nem köteles megtéríteni a másik fél esetleges kárait.

2. A szerződés megszűnése (lehetetlenülés)

Ha a vis maior nem csupán késedelmet idéz elő, hanem lehetetlenné teszi a szerződés teljesítését (például azért, mert a szolgáltatást egy meghatározott időpontban kellett volna nyújtani), akkor a szerződés megszűnik. Ebben az esetben a felek kötelesek elszámolni egymással, azaz a teljesítés lehetetlenné válása előtt nyújtott szolgáltatás pénzbeli ellenértékét meg kell téríteni, a pénzbeli előlegek pedig visszajárnak.”

Forrás: https://www.pwc.com/hu/hu/sajtoszoba/2020/koronavirus-szerzodesek.html

Szóval a lényeg, hogy ha a versenykiírásban (ami egy futóverseny esetében a szervezők és a nevező között létrejövő szerződésnek minősül) van erre vonatkozó kitétel (pl. hogy a nevezési díjnak csak egy része jár vissza ilyen helyzetben), akkor azt el kell fogadnod, hiába nem olvastad el nevezés előtt, és hiába érzed lehúzásnak, amikor beüt a baj, és érvényessé válik a dolog.

Ami viszont ennél fontosabb az annak a megértése, hogy a szervezők nem akarnak téged lehúzni! Sőt, a kedvedben akarnak járni, és azt akarják, hogy jövőre is részt vegyél a versenyükön. Ehhez azonban az kell, hogy idén ne menjenek csődbe.

Amikor pl. a mezőgazdaságban a termelőtől független okból nincs termés (pl. jégkár), akkor a köz úgy segít a termelőn (hogy az ne menjen tönkre, és a következő évben is termelhessen), hogy közpénzből támogatást ad. Vis maior, ugye. Most ugyanez a helyzet a futóverseny szervezőkkel is, akiknek viszont csak úgy tud támogatást adni a “köz”, hogy a nevezési díj egy részét nem kapja vissza. Csak ezt most konkrétabban érzed, mint, amikor a központi költségvetésből (ami szintén részben a te pénzed) megy a szükséges helyre a támogatás, de a lényege ugyanaz.

Ezért kérünk benneteket, hogy legyetek megértőek a szervezőkkel kapcsolatban. Az ő bevételük most nem csak kevesebb lett, hanem teljesen megszűnt! Aki nem “mellékállásban” csinálja, az most nagyon nehéz helyzetbe került. Nem ellopni akarja jogtalanul a pénzedet, hanem egyrészt már elköltötte (pl. érem gyártatásra, előlegekre, engedélyekre…), másrészt hónapokon keresztül dolgozott a verseny előkészítésén (és ahogy tőled sem, úgy tőle sem várható el, hogy ingyen dolgozzon), harmadrészt valamiből ki kell húznia neki is a következő nehéz időszakot. És nem csak néhány hónapot, mint sokaknak, akiknek remélhetőleg hamarosan újraindul a munkahelyükön az élet, hanem akár egy egész évet!

Vigyázzatok magatokra addig is!

Karsai Krisztián