Hónap: 2020 november

Így szervezünk 1. – Miénk az erdő?

Volt egy ötletünk, de a helyileg illetékes erdőgazdaságon rögtön el is bukott…

Szervezőként nem először tapasztalom, hogy a közpénzből fenntartott állami erdőkbe valahogy van ahol nem akarják beengedni a futókat. Íme a legutóbbi esetünk, hogy kicsit jobban belelássatok, hogy is mennek a dolgok:

A Simontornyai vár nagyon szép és a közelben egy elég nagy erdős terület is van, ezért gondoltuk, szervezünk oda is egy versenyt. A város polgármestere azonnal támogatta az ötletet, így jött a következő lépcsőfok, a területet kezelő erdőgazdaság, Gyulaj Zrt. Írtunk is nekik (részletes információkat a tervezett versenyről, térképet a tervezett útvonalról…).Válaszért az erdészeti vezetőhöz irányítottak, akivel egy nagyon lehangoló telefonbeszélgetést sikerült lefolytatni. Az úr első mondata az volt, hogy „Biztos, hogy nem!”, és ezzel le is tette volna a telefont. Kifejezett kérésre ugyan sorolt fel kifogásokat (időpont, kutyás futók, sertéspestis, stb.), de sajnos nagyon hamar nyilvánvaló lett, igazából nem ezek az elutasítás okai, hanem egyszerűen NEM, és kész. Hiába vetettem fel, hogy tervezett időpontként eleve egy két hónapos intervallumot adtunk meg, és amúgy is minden változtatható, és rugalmasan alakítható az általuk felvázolt lehetőségekhez mérten. Annyi volt a reakció, hogy a döntés már megvan, és pont.Amikor annyit kértem, hogy legalább írásos indoklást adjanak, ami alapján átgondolhatjuk a koncepciót, az volt a válasz, hogy „nem vagyunk kötelesek megindokolni”.Igazából nem értem a dolgot, hiszen elvileg az állami erdők a köz javát kellene szolgálják. Azt már más erdőgazdaságnál is tapasztaltuk, hogy helyenként a többnyire külföldieknek szóló bérvadásztatás a prioritás (és ráadásul erre nem csak a vadászati szezonban hivatkoznak, hiszen „már előtte is pihentetni kell a vadakat”). (Csak mellékes megjegyzés, hogy egy szarvasbika kilövéséért, agancsmérettől függően akár 2,5 millió forintot kell fizetni, szóval nem lesz mostanában a többség hobbija…) És azt is látjuk, hogy ahol olyan a hozzáállás, ott sokkal egyszerűbbnek tartják NEM-et mondani, mint konstruktívan együttműködni.Szerencsére azért több az olyan erdőterület, ahová lehet versenyt szervezni, de szomorú, hogy helyenként így állnak hozzá.

Ti mit gondoltok erről?

Mi azért futottunk egy jót a környéken, megnéztük az erdőt, mert így kettesben azért szabad… Erről szól a videó!

Közben írásos választ is kaptunk:

Nos a válaszom:

Tisztelt Vezérigazgató Úr!

Köszönöm a választ!

Csak néhány észrevételt tennék:

  • Idén is volt olyan versenyünk, amely természetvédelmi területet is érintett, és a helyileg illetékes Természetvédelmi Hatóság, valamint az illetékes Nemzeti Park is engedélyezte a rendezvényt, hiszen az csak kijelölt utakon halad, amelyek amúgy is nyitottak a turisták és sportolók előtt. Ez önöknél is pont így lehetett volna.
  • Abba nem mennék bele, hogy az őszi vadászatok sikere, vagy a magyar állampolgárok egészséges életmódja fontosabb közérdek-e; de ettől függetlenül a rendezvény időpontját a benyújtott tervezetben is rugalmasan kezeltük, és szükség esetén még az ott leírtnál is nagyobb mértékben áthelyezhető lenne, tehát meghatározható lenne egy olyan időpont, ami egyáltalán nem ütközik a vadászattal.
  • A sertéspestis veszélye minden más erdőterületet is érint, ennek ellenére Magyarországon minden hétvégére legalább 2-3 terepfutó verseny jut. A kockázat pl. a cipők talpának fertőtlenítésével jelentősen csökkenthető. A kutyás futás pedig csak egy lehetőség, amellyel a versenyeinken 5-10 futó szokott élni (A kutyák a futó derekára csatolt pórázon vezetve vehetnek részt a rendezvényen!); amennyiben önöknél ennek ellenére a kutya kizáró ok, ki tudtuk volna venni a versenykiírásból.
  • Mivel sehol nem találkoztam a honlapjukon a kőrispusztulás miatt fellépő fokozott életveszélyre való figyelmeztetéssel, miközben pl. vadászatra, csapatépítésre, kerékpáros és gyalogos túrákra, stb. hívják a honlapjuk látogatóit, javaslom, hogy ha valóban ilyen hatalmas a kockázat, (hogy még a szervező felelősség vállalása esetén sem járulnak hozzá egy esemény megtartásához) már a kezdőlapon hívják fel a látogatók figyelmét erre! Hiszen ennek hiányában még esetleg úgy tűnhet, hogy az információt elhallgatva éppen önök sodorják veszélybe pl. a gyanútlan túrázókat és külföldi vadászokat.

Üdvözlettel:

Karsai Krisztián

Hát így megy ez… 🙂