Krisztián

“Ötször egy perc futás, köztük pedig 2 perc séta…”

Én is így kezdtem. Aztán másfél hónap múlva egy 5 kilométeres versenyen 10. lettem. Itt el is dőlt, hogy engem érdekel ez a terepfutás-dolog. Ettől kezdve szorgosan gyűjtögettem az érmeket, az élményeket és a tapasztalatokat. Évek alatt összeállt bennem, hogy nekem mitől jó egy verseny, mitől érzem azt, hogy eleget kaptam a pénzemért, és legfőképp, hogy nekem mi kell ahhoz, hogy igazán kellemes és emlékezetes legyen a verseny napja. Hogy ne “csak” egy futás legyen a sokból, hanem egy igazi hétvégi program, olyan emberekkel, akik kicsit olyanok mint én.

Innen már csak egy lépés volt a döntés, hogy meg is kell szervezni az ilyen versenyeket, hiszen biztosan vannak még sokan, akik hasonlóan gondolkodnak erről. Így indult el a Rackatrail.

forrás: Bodri Trail