Karsai Krisztián
Mint Roxfortban a varázspálca, olyan az ösvényeken a jó terepfutó cipő: el lehet kezdeni nélküle varázsolni, de nem igazán érdemes; ráadásul meg kell találni belőle a hozzád legjobban illőt. De hogyan?
Először megnézzük mit érdemes végiggondolni a cipő választás előtt, és áttekintjük a terepfutó cipők legfontosabb tulajdonságait. Végül bemutatok néhány konkrét cipőt, amikkel kapcsolatban van személyes tapasztalatom.
Mit gondolj végig a választás előtt?
- Mire kell a cipő? OK, persze futásra. De 100 km. feletti ultrákat futsz hegyen-völgyön, vagy 5-10 km.-es edzéseket a közeli földúton, vagy…? Mérd fel a jelenlegi valós igényeidet, és ne az elérni kívánt célok alapján válassz cipőt. Olyat majd veszel, amikor eljön az ideje.
- Természetesség vagy kényelem? Vannak kimondottan vékony talpú, minimalista cipők, amikben a futás élménye közelebb van a mezítláb futáséhoz (a talpukban semennyi, vagy kevés ütéscsillapító anyag van, és a talp a saroknál nincs, vagy csak kicsit van megemelve a lábujjakhoz képest). Ezekben a talajt jobban érzi az ember lába. Ez egyrészt pozitív, de a lábnak, az ízületeknek a minimális ütéscsillapítás miatt megterhelőbb. És vannak a “normál” terepfutó cipők. Ezek talpában vastagabb csillapítás van, és a saroktól a lábujjak felé nagyobb a talp lejtése (ezt hívják idegen szóval “drop”-nak).
- Vízálló/nem vízálló? Nagyon leegyszerűsítve szerintem a legtöbb helyzetben egy NEM vízálló cipő az ideális. Azért mert jobban szellőzik, könnyebb, általában hajlékonyabb, és mindezek miatt kényelmesebb. A vízálló cipő télen vagy igazán vizes növényzet közt futva előnyös. (Megjegyzésként ide kívánkozik, hogy egy OCR/terep akadályfutó versenyre semmiképp nem ajánlok vízálló cipőt. Mert felülről úgyis bejut a víz és a sár, de a szellős nem vízálló cipőből legalább ki is tud menni…)
- Talpmintázat? Ez attól függ, hogy általában milyen talajon futsz. Gyakran látom versenyeken, hogy milyen sokan használnak Salomon Speedcross cipőt száraz-kemény talajon és még aszfalton is. Pedig az olyan agresszív mintázat sárba-hóba való; valamint kemény talajon túl gyorsan is kopik. Aki általában földes erdei ösvényeken fut, szerintem jobban jár egy laposabb-nagyobb felületű talpmintázattal ellátott cipővel.
- Milyen széles a lábfejed? Ez bizony lényeges kérdés a cipő választásnál. Főleg, ha hosszabb távokat is futsz. 15-20 km. után, különösen melegben elkezd kicsit dagadni az ember lába. Jó, ha van elég hely a lábujjaknak.
- A cipő súlya? Amennyiben a többi elvárásnak megfelel, egy cipő minél könnyebb, annál jobb.
- A cipő ára? Hát igen, az átkozott anyagiak… Nem mindig a legdrágább a legjobb. Az viszont biztos, hogy nagyon olcsón én még nem láttam jó cipőt. Az esetek többségében a minőséget meg kell fizetni. Keresd az akciókat; egy tavalyi, kifutó modell nem romlott meg a polcon…
Most, hogy megvannak a szempontok, el kell menni egy boltba. Az a jó, ha sokféle cipőt fel tudsz próbálni, mert hiába az elmélet, ha egy cipő neked pont nem kényelmes. Ez csak próbával derülhet ki. Aztán a már bevált típusból a következő párt már megveheted a netről kétharmad áron… 🙂
Tehát az én cipőim…
Jelenleg 4 pár van használatban. Ja, mert azt nem írtam eddig, hogy, ha az anyagi lehetőségek engedik, az ideális az, ha van egyszerre több cipőd, és mindig az időjárásnak/talajnak megfelelőt veheted fel. Ha erre nincs pénzed, akkor válassz olyat, ami az idő/körülmények legnagyobb részében jó kompromisszum.
Kalenji Kiprun TR – A Decathlon legolcsóbb kimondottan terep cipője. Az árához képest nagyon jó cipő. Mindenben kb. a középutat képviseli. Elég könnyű, nem vízálló, a talpmintázata inkább normál erdei talajokra jó, de kisebb sárban is még elmegy. A csillapítása egész jó; rövidebb aszfaltos versenyeken is megállja a helyét. Kezdőknek, vagy ha szűkösebb a budget, általános felhasználásra nagyon ajánlott.
Salomon Sense Ride – A régi kedvenc. Az első használattól tökéletesen kényelmes, nagyon könnyű, nagyon szellős. Ez is egy “általános” terepfutó cipő (földutakon, erdei ösvényeken tökéletes). Igazából sárban a talpmintázata, köves talajra a viszonylag puha talpa miatt nem ideális, de nem is arra való. A felső rész anyaga kb. 7-800 km. után elkezdett szétfoszlani a nagyobb igénybevételnek kitett helyeken; de már úgyis csak a “mocskosabb” versenyeken kell helytállnia…
Salomon Sense Ride 2 – Az új kedvenc. Megőrizte az előd jó tulajdonságait (gyakorlatilag pontosan ugyanolyan). A felső rész anyaga más lett, ezért jobban bírja a strapát. (Azóta már vettem belőle egy második párt is. Azt hiszem nyugodtan kijelenthetem, hogy nekem nagyon bevált.)
Salomon Speedcross 4 GTX – A “tank”, télre, meg nagy sárba. Hát itt el lehet felejteni a Sense Ride légies könnyedségét. Ez ahhoz képest kemény és nehéz (valójában meglepően könnyű, de az érzés…), de ezzel együtt nem kényelmetlen. Igazából azért vettem, hogy télen a hóban és mélyebb sárban se kelljen itthon maradni. Arra ideális. A GTX membrán miatt teljesen vízálló, mint egy gumicsizma. A szellőzése is olyan. Viszont emiatt nem fázik a mínuszokban sem az ember lába. Jó ez így. Mindent arra, amire való…
És Gabi még hozzáteszi a magáét: Salomon XA Enduro – Ránézésre olyan, mint egy Sense Ride, csak beépített kamáslival. A talp mintázata is hasonló. De érzésre a talpa keményebb-merevebb, jobban tolerálja a köves talajt. A beépített kamásli óriási találmány, szerintem minden terepfutó cipőre kellene! Kint tartja a kavicsokat, növény-magvakat, port…